A vashiány ma már szinte népbetegségnek számít. A fejlett országokban élőket is érinti, elsősorban táplálkozási és életmódbeli kiváltó okai lehetnek.
A lakosság csaknem 80%-a találkozik vele legalább egyszer élete során. Gyakori tünetei lehetnek a hosszan tartó fáradékonyság, az állandó kimerültség, a sápadtság, a heves szívdobogás, a gyakori fejfájás és a hajhullás is.
Mi a vashiány?
A vashiány alapvetően vashiányos vérszegénységet okoz, ezt betegségeként emlegetjük. Mindig az egész szervezetet érinti, függetlenül attól, hogy a vas legnagyobb mennyiségben a vörös vérsejtek hemoglobinjában van jelen. Mennyiségének csökkenése az egész szervezet számára komoly megterhelést jelent.
Tünetei lehetnek: fáradékonyság, általános gyengeség érzés, fejfájás, szédülés, sápadtság, hajhullás, szívdobogás-érzés, torokszorítás, nyelési zavarok
A vashiány előfordulása
Népbetegségnek számít a vashiány, a fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan akár a lakosság 60-80 százalékát is érintheti legalább egyszer élete során.
A vashiány okai
A vashiány hátterében jellemzően két ok áll:
Az egyik az elégtelen vasfogyasztás: Az előbbi alatt vagy azt kell érteni, hogy valaki anyagi okok miatt eleve keveset eszik, nem jut megfelelő élelmiszerekhez, így vashoz sem, vagy pedig azt, hogy egyéb okok miatt egyoldalúan táplálkozik: például kizárólag szénhidrátot fogyaszt, gyorséttermekben étkezik, nem jól összeállított vegetáriánus vagy vegán diétát követ. Utóbbiakat fontos kiemelni, mert önmagában a vegetarianizmus nem jelent problémát, hiszen vas a növényekben is található, de nem egyforma mértékben. Okozhatja a vashiányt olyan anyagok fogyasztása is, amelyek a normál tápanyagokban lévő vas felszívódását gátolják. Ez azt jelenti, hogy a vas a szervezetbe még bejut, a bélcsatornában jelen van, de onnan felszívódni már nem tud. Ilyen felszívódást gátló hatása többek közt a sósavtermelést befolyásoló, reflux vagy fekély miatt szedett gyógyszereknek lehet, de okozhatják a növényekben lévő fitátok is. Mellettük csökkenti a vas felszívódását a kalcium is. A szervezetbe való bejutást felszívódási betegségek, gyulladásos bélbetegségek is megváltoztathatják. Gyomorműtétek, bélrendszeri műtétek ugyancsak gátolhatják a hasznosulást, ilyenkor maga az ok az, hogy ha eltávolítják a gyomor vagy a vékonybél egy részét - ahol a vas alapvetően felszívódik -, akkor csökken a felszívódási felület is.
A másik a szervezet fokozott igénye: Fakadhat a vashiány abból is, hogy megnő a szervezet vasigénye. Ez csecsemőknél és kisdedeknél, később pedig gyermekkorban fordulhat elő, amikor a szervezet hirtelen nő, emiatt megugrik a hemoglobin-igény. Növekszenek az izmok is, vas pedig azokban is található, azok fejlődéséhez is nagyobb mennyiségben van szükség erre az anyagra. Közismert, hogy a vasigény terhesség alatt is megnő, hiszen a szervezetnek fel kell építenie a nagyon gyorsan növő magzatot, amihez rengeteg vasra van szükség. Növekszik az igény a menstruáló nőkben is, hiszen ilyenkor vért, és azzal együtt hemoglobint, tehát vasat vesztenek az érintettek. Fokozott az igénye a rendszeres véradóknak is, és mindenkinek, aki valamilyen okból kifolyólag vért veszít.
Különböző fertőzések is okozhatnak vashiányt: ha például valakinek férge vagy egyéb olyan betegsége van, amely gyengíti a felszívó rendszert, szintén gátolt lehet a vas felszívódása.
Fontos tudni, hogy a szervezeten belül a vas újrahasznosul: amikor a vörösvérsejt elpusztul (ezek átlagos élete nagyjából 120 nap), akkor a benne lévő vasat a szervezet újra felhasználja az új hemoglobin molekula felépítéséhez, szintéziséhez. Tehát a vasat a szervezet megtartja, az csak vérvesztés miatt kerül ki a szervezetből.
Higiénia - fertőtlenítés
