A VASHIÁNY, MINT NÉPBETEGSÉG

Miért van? Veszélyes? Elmúlik majd magától?
Hogy megértsük a kialakulásának okait, jellemzőit, nézzük meg, hogy mit is csinál a vas a szervezetben, miért is kell nekünk fém az egészséges működésünkhöz.

Mi a vashiány?
A vashiány alapvetően vashiányos vérszegénységet okoz, ezt betegségeként emlegetjük. Mindig az egész szervezetet érinti, függetlenül attól, hogy a vas legnagyobb mennyiségben a vörös vérsejtek hemoglobinjában van jelen. Mennyiségének csökkenése az egész szervezet számára komoly megterhelést jelent.
Tünetei lehetnek: fáradékonyság, általános gyengeség érzés, fejfájás, szédülés, sápadtság, hajhullás, szívdobogás-érzés, torokszorítás, nyelési zavarok

A vashiány előfordulása
Népbetegségnek számít a vashiány, a fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan akár a lakosság 60-80 százalékát is érintheti legalább egyszer élete során.

A vashiány okai
A vashiány hátterében jellemzően két ok áll:

Az egyik az elégtelen vasfogyasztás: Az előbbi alatt vagy azt kell érteni, hogy valaki anyagi okok miatt eleve keveset eszik, nem jut megfelelő élelmiszerekhez, így vashoz sem, vagy pedig azt, hogy egyéb okok miatt egyoldalúan táplálkozik: például kizárólag szénhidrátot fogyaszt, gyorséttermekben étkezik, nem jól összeállított vegetáriánus vagy vegán diétát követ. Utóbbiakat fontos kiemelni, mert önmagában a vegetarianizmus nem jelent problémát, hiszen vas a növényekben is található, de nem egyforma mértékben. Okozhatja a vashiányt olyan anyagok fogyasztása is, amelyek a normál tápanyagokban lévő vas felszívódását gátolják. Ez azt jelenti, hogy a vas a szervezetbe még bejut, a bélcsatornában jelen van, de onnan felszívódni már nem tud. Ilyen felszívódást gátló hatása többek közt a sósavtermelést befolyásoló, reflux vagy fekély miatt szedett gyógyszereknek lehet, de okozhatják a növényekben lévő fitátok is. Mellettük csökkenti a vas felszívódását a kalcium is. A szervezetbe való bejutást felszívódási betegségek, gyulladásos bélbetegségek is megváltoztathatják. Gyomorműtétek, bélrendszeri műtétek ugyancsak gátolhatják a hasznosulást, ilyenkor maga az ok az, hogy ha eltávolítják a gyomor vagy a vékonybél egy részét - ahol a vas alapvetően felszívódik -, akkor csökken a felszívódási felület is.

A másik a szervezet fokozott igénye: Fakadhat a vashiány abból is, hogy megnő a szervezet vasigénye. Ez csecsemőknél és kisdedeknél, később pedig gyermekkorban fordulhat elő, amikor a szervezet hirtelen nő, emiatt megugrik a hemoglobin-igény. Növekszenek az izmok is, vas pedig azokban is található, azok fejlődéséhez is nagyobb mennyiségben van szükség erre az anyagra. Közismert, hogy a vasigény terhesség alatt is megnő, hiszen a szervezetnek fel kell építenie a nagyon gyorsan növő magzatot, amihez rengeteg vasra van szükség. Növekszik az igény a menstruáló nőkben is, hiszen ilyenkor vért, és azzal együtt hemoglobint, tehát vasat vesztenek az érintettek. Fokozott az igénye a rendszeres véradóknak is, és mindenkinek, aki valamilyen okból kifolyólag vért veszít.

Különböző fertőzések is okozhatnak vashiányt: ha például valakinek férge vagy egyéb olyan betegsége van, amely gyengíti a felszívó rendszert, szintén gátolt lehet a vas felszívódása.
Fontos tudni, hogy a szervezeten belül a vas újrahasznosul: amikor a vörösvérsejt elpusztul (ezek átlagos élete nagyjából 120 nap), akkor a benne lévő vasat a szervezet újra felhasználja az új hemoglobin molekula felépítéséhez, szintéziséhez. Tehát a vasat a szervezet megtartja, az csak vérvesztés miatt kerül ki a szervezetből.

A vashiány tünetei
Annak, ha a szervezetben jelentősebben csökken a vas mennyisége, hasonlók a tünetei, mint a vashiányos vérszegénységnek, nehéz attól elválasztani. Ilyen a fáradékonyság és a gyengeség, a fejfájás, a szédülés és a sápadtság, fokozott szívdobogás-érzés. A torokszorítás, a torokban lévő gombóc érzete ugyancsak jellemző panasz, ahogyan időnként a nyelési zavarok is. Emellett rendkívül jellemző a terhelhetőség csökkenése. A hasonló tünetek oka, hogy a vas a hemoglobinban van jelen legnagyobb mennyiségben, így a hiány is arra nyomra rá leginkább a bélyegét. A vashiánynak ugyancsak jellemző tünete a hajhullás. Ha a szervezet újra kellő mennyiségű vashoz jut, akkor legelőször ezek a tünetek kezdenek el csökkenni. Egyre jobb lesz a koncentráló képesség, csökken a fáradékonyság, a gyerekek élénkebbek lesznek. Maga a vérszegénység csak több hét múlva kezd el javulni.

A Prima Home Test vashiány-gyorstesztje segítségével néhány perc alatt megtudhatod, hogy panaszaidat okozhatja-e vashiány, és hogy szervezetednek szüksége van-e vaspótlásra. A teszt a vér ferritin szintjét méri, mindössze 3 csepp vérből, így ad megbízható és gyors eredményt.

A vashiány diagnózisa
Ritkán diagnosztizálnak valakinél egyszerűen vashiányt, gyakoribb, hogy akkor derül fény erre az állapotra, amikor a fáradékonyság, koncentráló-képesség hiányának okát kutatják, vagy például menedzserszűrést végeznek.
A diagnózis felállítása laborvizsgálati eredmények alapján történik. Az orvosok több vérparamétert is néznek, ilyen például a vas mennyisége a vérben, ami tulajdonképpen a szérum vas szintjét jelenti. Mivel a szervezeten belül a vas a hemoglobin mellett különböző fehérjékben is megtalálható - ilyen például a traszferrin - ezek szintjét, telítettségét is nézik. Hasonló anyag a ferritin is, amelyet a szervezet a vas raktározására használ. Ennek szintjét szintén mérni lehet a vérből.
Az orvosok kiértékelik a teljes vérképet is, annak paraméterei ugyancsak jelezhetnek vashiányt. Például ha a vérszegénység mellett úgynevezett mikrocitózis mutatható ki - ekkor kicsi vörösvérsejteket találnak, azaz az átlagos vörösvérsejt térfogat (MCV) pici - és a vörösvérsejtek hemoglobin tartalma (MCH) is csökkent, akkor vashiányra is lehet következtetni. Ez esetben már nem csak vashiányról, hanem vashiányos vérszegénységről is szó van.

A vashiány kezelése, megelőzése
A kezelés bizonyos értelemben a megelőzéssel kezdődik. Azaz ha valakinél magasabb a vashiány kialakulásának rizikója, akkor gondoskodnia kell a többletbevitelről. Ez igaz többek közt a növekedésben lévő gyerekre, a menstruáló nőkre, az olyan lánygyerekre, akik épp elkezdtek menstruálni, ezért vasigényük ugrásszerűen megnő, a terhes nőkre, vagy az olyan betegségben szenvedőkre, akiknél problémás lehet a felszívódás. Ugyanez a helyzet azokkal, akik olyan diétát folytatnak, amelynél elégtelen lehet a vasbevitel vagy problémás lehet a felszívódás.

A táplálék vastartalma könnyen emelhető, hiszen tudjuk, hogy a húsféleségekben több a vas, mint a növényekben. Aki tehát nem vegetáriánus, de a rizikócsoportba tartozik, annak érdemes több húst és májat fogyasztania. Vegetáriánusoknál is van mód a megelőzésre, egyes magvak ugyanis sok vasat tartalmaznak. Ilyen például a szezámmag és a pisztácia. Mellettük a hüvelyes zöldségek, a teljes kiőrlésű lisztek is hasznosak, mert szintén több vasat tartalmaznak.

Gyógyszerek, gyógyszer-ekvivalens készítmények megelőzéshez is használhatók, de nagyobb mennyiségben tartalmazzák ezt az anyagot a terheseknek készített vitaminok is. Mellettük más multivitaminok, természetes vaskészítmények is szóba jöhetnek.

Ha a vashiány már létrejött, akkor a legfontosabb, hogy fényt derítsenek az okára, és megkezdjék annak kezelését. Emellett a betegnek vastartalmú gyógyszereket, készítményeket kell kapnia. Enyhe vashiánynál gyógyszerre nem feltétlenül van szükség, sokszor elég a táplálkozás módosítása és az étrendkiegészítők szedése.

Ritkán, de előfordul, hogy valakinek olyan súlyos vashiánya van, ami miatt nagyon komoly vérszegénység jön létre. Ilyenkor a vasat már intravénásan szükséges pótolni. Ilyen állapot jellemzően csak extrém körülmények között jöhet létre, például ha egy nagyon intenzíven sportoló beteg intenzíven menstruál.

A vashiány szövődményei
A vashiány legismertebb szövődménye a vashiányos vérszegénység, ami súlyos vashiánynál mindenképp megjelenik. Akkor alakul ki, amikor a szervezet vasraktárai is kiürülnek, így a szervezet már nem képes hemoglobint előállítani. A vashiány zavart okozhat az immunrendszerben is, az érintettek szervezete legyengülhet, emiatt könnyebben meg is betegedhetnek, hajlamosabbak lehetnek a fertőzésekre.

A súlyos vashiány miatti rendszerbetegség következményeként kiszáradhat a nyelv és bőrszárazság is jelentkezhet, ami miatt nagyobb eséllyel jelennek meg bőrfertőzések is. Ilyen súlyos vérszegénység a mi kultúránkban csak nagyon ritkán alakul ki, ahol viszont kialakul, ott már nehéz megmondani, hogy konkrétan a vashiány, vagy az egyébként is súlyos életkörülmények állnak-e a probléma hátterében. Gyerekeknél elvileg előfordulhat szellemi elmaradottság is, lelassulhat a gyermek fejlődése, ez azonban a vashiány megszűntét követően rendeződik.

Hasznos tudnivalók
Mivel ismert, hogy idősebb korban megnövekszik a vastagbéldaganatok előfordulása, ennek pedig egyik tünete a vér széklettel történő vesztése, a középkorú, vagy annál idősebb vashiányos betegeknél mindig alaposan fel kell tárni a vashiány okát, lévén előfordulhat, hogy ennek során derül fény a daganatra. Sokszor egyéb gyulladásos bélbetegséget is a vashiány kivizsgálásakor fedeznek fel.