A legfontosabb higiéniai alapszabályok járvány idején
A leggyakoribb baktériumunk: A Helicobacter pylori
A Helicobacter pylori a gyomorkapu (pylorus) szélsőségesen savas kémhatású (pH=1,5) közegében is életképes Gram-negatív baktérium. Elősegíti a gyomorfekély és a gyomorrák kialakulását. Robin Warren ausztrál patológus figyelt fel arra, hogy a fekélyes betegekből vett szövetmintákban az antrumcsatorna táján, a fekélyek közelében megfigyelhetőek eleddig ismeretlen, csavart alakú baktériumok. A fekélyes betegek 50%-ánál megtalálta ezt az élőlényt. Fiatal kollégája, Barry Marshall érdekesnek találta ezt az eredményt és megpróbálkozott (sikerrel) a baktérium kitenyésztésével. Az általuk felfedezett lényt Campylobacter pylorinak nevezték el. Későbbi kutatások azonban megállapították, hogy a baktérium teljesen különálló csoportba tartozik, így új nevet kapott: Helicobacter pylori. A Helicobacter pylori különleges enzimjének, az ureáznak köszönheti sikerességét. Ez a karbamidot hidrogén-karbonátra és ammóniára bontja. Ezek a termékek erősen lúgos kémhatásúak, így ellensúlyozzák a gyomor savas pH-ját.
A baktérium, ami fekélyt okozhat
A Helicobacter pylori baktériummal az emberek több mint a fele fertőzött. A Helicobacter pylori gyomorgyulladást és fekélyt okozó baktérium, ami sok embernél nem okoz megbetegedést, de van, aki fekélyt kaphat tőle. Fertőzött ételekkel és vízzel terjed.
Fejlődő országokban az emberek 90%-a, míg a fejlett országokban az lakosság 30%-a fertőzött! A fertőzöttek egyhatodának lesz gyomor-, vagy nyombélfekélye. A fertőzést a beteg meghatározatlan ideig hordozza, hacsak nincs gyógyítva.
Hogyan fertőz?
Ez nem egy olyan fertőzés, amilyennek a "klasszikus" fertőző betegséget elképzelik. Tehát nem kell tartania a fertőződéstől. A baktérium végül is velünk együtt él, anélkül, hogy betegséget okozna, és ismeretlen okból egyeseknél "túlnőve" gyomorfekély kialakulásához vezethet, de ehhez több egyéb tényező együttállása is szükséges. A gyermekkorban történő fertőzés létrejötte és a kórkép kialakulása között több évtized is eltelik és korántsem minden baktériumhordozó betegedik meg élete során.
Nemrégiben kiderült, hogy ez a baktérium 60 ezer éve együtt él az emberrel.
A baktériumot az Afrikából kivándorló emberi faj vitte magával az emésztőrendszerében. Napjainkban a H. pylori fertőzés megközelítőleg minden második embert érint. A fertőzés rendszerint gyermekkorban kezdődik, gyakran az anyáról a gyermekre terjedve. A fejlődő országokban a rosszabb higiénés körülmények és nem megfelelő közegészségügyi ellátottság miatt a fertőzöttek száma magasabb (70-90%-os is lehet).
A peptikus gyomorfekélyt napjainkban fertőző betegségnek tekintjük, mely hatékony kúra segítségével gyógyítható. A Helicobcter pylori szerepét felismerték a gyomorrák kialakulásában is. A kórokozó első tenyésztése óta közel 20 év telt el, mégis a Helicobacter pylori maradt a leggyakoribb emberi bakteriális fertőző forrás.
