Allergia, allergének – enyhe és akár súlyos reakciók a szervezetünkbe

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atkák, penészspórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb.

Az allergia az első típusa a túlérzékenységi reakcióknak, mely úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik az IgE molekulához, mely előidézi a masztociták és bazofilek degranulációját. Az így felszabadult anyagok (citokinek, interleukinek, hisztamin, prosztaglandinok) gyulladást váltanak ki a szövetekben.

A tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció. Így azok az allergének, melyek levegő által terjednek (mint például a pollen vagy az atkák) a légutak és a szem szaruhártyájának a gyulladását okozzák. Ilyen a szénanátha (allergiás rinithis), mely az orrnyálkahártya megvastagodását, orrváladékozást, tüsszentést, a szem irritációját, könnyezést okoz. Ha az allergén bekerül a tüdőbe, asztmás tüneteket is okozhat: nehézlégzés, köhögés, sípolás (wheezing). Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül a következő tünetek jelentkezhetnek: hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés. A bőrön jelentkező allergiás reakciók, mint az ekcéma vagy az urticaria bőrpírrel, duzzadással járnak.

Több eljárás is létezik az allergia kimutatására, de alapvetően két típust különböztetünk meg: provokációs tesztek és vérvizsgálatok. A provokációs tesztek során kis mennyiségű allergénnel vagy allergén-kivonattal hozzák kontaktusba a szervezetet, általában a bőrt. Érzékeny egyéneknél meghatározott időn belül helyi reakció jelentkezik. A vérből általában az össz IgE mennyiségét szokták kimutatni. A vérből kimutatható még az eozinofilek által termelt fehérje (asztma kimutatására) és a masztociták által felszabadított triptáz.

Nem tudod, hogy panaszaidat valóban allergia, vagy valamilyen fertőzés vagy vírus okozza? Azonnali és megbízható választ kaphatsz allergia tesztünk segítségével! Minél előbb derül fény egy esetleges rendellenességre, a kellemetlen tünetek annál hamarabb megszüntethetőek!

Hagyományos kezelése

Az allergia kezelésében nagy szerepet játszik a megelőzés, ami az allergének kerülését jelenti. Sikeres oki kezelés az allergiára még nem létezik, de bizonyos esetekben célra vezetett a hiposzenszitivitásos immunterápia. Ilyenkor a betegnek egyre nagyobb mennyiségű allergént adnak. A kezelés során az immunrendszer tűrőképessége fokozatosan alkalmazkodik az allergénhez. Ha már kialakult az allergiás reakció, számos antiallergiás gyógyszer áll rendelkezésre, melyek a különböző kémiai mediátorok blokkolása révén hatnak. Ilyenek az antihisztaminikumok, masztocita degranulációt gátló gyógyszerek, hidrokortizon, kortizon, dexamethason, epinefrin, szalbutamol, immunszupresszivek (Cyclosporin A) stb.

Alternatív kezelése
A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy juicehoz adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethető. Az inulin legbőségesebb természetes forrása a csicsóka.

A bőrgyógyászatban már évtizedek óta használnak sikeresen az allergia kezelése kapcsán különböző fényterápiákat. Tudományosan igazolt tény, hogy az orrban, ill. a bőrben lezajló gyulladásos folyamatok nagyon hasonlóak – így ma már a fényterápiás allergia kezelése is elérhető alternatív kezelési mód lehet az allergiában szenvedőknek.

Az allergiás reakció folyamata

Az allergiás reakció valójában ott jelentkezik, ahol az allergén a szervezettel érintkezik: bőrfelület, légutak nyálkahártyája, szájüreg, légcső, tüdő, gyomor és a béltraktus. Amikor bejut a szervezetbe az allergiát kiváltó anyag, a limfociták érzékelik a jelenlétét, és annak tartózkodási helyére „utaznak”. Megkezdődik a védekezés. A B-limfociták IgE-típusú immunglobulint termelnek, míg a hízósejtek az egész testet behálózó vérerekre tapadnak. Amikor az antitestek összekapcsolódnak a hízósejtetekkel, elkezdődik a hisztamin nevű mediátor termelése, amely az allergiás tünetekért felelős.

Az allergének több csoportját lehet megkülönböztetni:

Pollenek

A pollenek a növények hím szaporító sejtjei, amik virágzás idején a levegőbe kerülnek és a széllel „utaznak”. Általában légzés útján kerülnek a szervezetbe, légúti panaszokat okozva. A pollen által kiváltott allergia tünetei: tüsszentés, orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés, szemviszketés, és könnyezés. A pollen által kiváltott allergia kezelése főleg antihisztaminokkal történik. Ezek az anyagok blokkolják a hisztamint termelő sejtek receptorait. Hatásosak lehetnek még az orrnyálkahártya lohasztó készítmények, esetenként lokális szteroidok. A tünetek elkerülését és csökkentését segíti elő a megelőzés; az allergénnek való kontaktus lehetőség szerinti elkerülése. Ma már készülnek pollen naptárak, amelyek jelzik, hogy az allergiát okozó növény virágzási időszaka mikorra esik. Ekkor tanácsos kevesebbet tartózkodni a szabad levegőben és kerülni kell a szellőztetést.
Házi por és állati eredetű allergének
A házi por számos allergén anyagot tartalmaz; ellene rendszeres takarítással lehet védekezni. Állatokhoz kapcsolódó allergiás reakcióért általában allergén fehérjék a felelősek, amelyek megtalálhatók az állatok faggyúmirigyében (így bőrén és szőrén), nyálában, ürülékében. A leggyakoribb problémát a macskaszőr-allergia jelenti, amely belégzés útján indít el allergiás reakciót.
Penészgomba
A penészgomba egy parazita, egy olyan mikroszkopikus gombafaj, amely a spóráit a levegőbe szórja szét. Elsősorban nedves helyen fordul elő: a fürdőszobában, a mosókonyhában, gyepen, szénán, levél halmon. Az okozott tünetek a pollen allergia tüneteivel hasonlóak, de itt a tünetek fennállhatnak akár egész évben is, ha a penész a lakásban található. Célszerű a nedves helyeket rendszeresen szellőztetni, szárítani; ezzel elkerülhető a penészgomba megtelepedése.
Fémek
A fémek, úgy, mint az irídium, berillium, króm, kobalt, nikkel, réz, ezüst, arany, cink, antimon, stb. a bőrrel való érintkezés útján váltanak ki allergiás tünetet.
Rovarok mérgei
A leggyakoribb a darázs és méh csípésekor fellépő allergiás reakció. Bár valójában minden szervezet reagál a rovarok által termelt és a bőrbe juttatott mérgekre, azonban az erre túlérzékennyé vált szervezet sokkal hevesebb védekezést indít el, még akár anafilaxiásreakció is bekövetkezhet.
Poratka
Az atka az ember környezetében élő, apró (szabad szemmel nem látható) élősködő, ami az ember lehámlott bőrdarabjaival táplálkozik. Elsősorban száradt ürüléke és elhalt teteme allergizál. A poratka-allergia jelei megegyeznek a pollen-allergia tüneteivel, ám egész évben jelentkeznek. A poratka-allergia során jelentkező tünetek: szemkönnyezés, orrfolyás, reggeli krákogás. Kezelése antihisztaminnal történik, de célszerű a megelőzésre is törekedni; bőrhuzatos bútorok használatával, függönyök és szőnyegek mellőzésével, szövetek hetenkénti mosásával. Plüssállatokat, szövetből készült kedvenceket mosás után érdemes lefagyasztani 1-2 napig, így megakadályozható a poratka szaporodása. Hatásosak lehetnek a különböző légtisztító berendezések is.
Ételek
Bizonyos ételek tartalmaznak olyan fehérjéket, amelyek arra érzékeny személynél allergiás tünetet váltanak ki. A leggyakoribb a tej-, tojás-, és mogyoró-allergia. A legtöbb készítményen már feltüntetik, milyen lehetséges allergéneket tartalmaznak. Az étel-allergiával kapcsolatos leggyakoribb tünetek: emésztőrendszeri panaszok (hányás, hasmenés), ekcéma és anafilaxiás reakció.
Gyógyszerek
Számtalan gyógyszer válthat ki allergiás reakciót a szervezetbe jutása során. A leggyakoribb allergén gyógyszerek: altatók, fájdalom csillapítok, antibiotikumok (pl. penicillin), helyi érzéstelenítők. Akár anafilaxiás reakció is bekövetkezhet.

Az anafilaxia vagy anafilaxiás sokk
A szervezetnek allergének által kiváltott súlyos, generalizált, életveszélyes állapothoz vezető, immunológiai túlérzékenységi reakciója. Csak az érzékenyítő allergénnel történő első találkozás utáni allergénhatáskor jelentkezhet. Alapjában az immunrendszer rendellenes működésére vezethető vissza. A hajlamosító tényezők és a kialakulás mechanizmusai még nem kellően ismertek. Azonnali beavatkozást igényel. A legsürgősebb beavatkozást maga a beteg is elvégezheti, ha veszélyeztetettsége ismeretében megfelelő, állandóan magával hordott, önmagának beadható injekciós eszközzel látják el, és annak használatáról megfelelően kioktatják, de ezt követően is orvosi ellenőrző vizsgálatra és utókezelésre van szükség. Az anafilaxiának rendszerint számos tünete van, többek között viszkető kiütés, a torok duzzadása és alacsony vérnyomás. Többnyire rovarcsípések, élelmiszerek, és egyes gyógyszerek következtében lép fel.